A mezei nyúl és a sündisznó rövid mese
Egyszer egy szép nyári napon kinnt a mezőn találkozott egy mezei nyúl egy sündisznóval. A mezei nyúl bosszantani kezdte a sündisznót. Azt mondja neki:
– Te sündisznó, ezekkel a horgas lábakkal hogy mersz te megindulni, hogy is tudsz te menni?
A sündisznó nem hagyta magát, és így válaszolt:
– Én a horgas lábaimmal jobban tudok futni, mint te azokkal az egyenesekkel!
Azt mondja a nyúl: – Én azt nem hiszem.
– Na, ha nem hiszed, akkor fogadjunk.
Mikor kész volt a fogadás, akkor azt kérdi a nyúl a sündisznótól:
– Na, mikor futunk?
Azt mondja a sündisznó: – Holnap reggel, mikor a nyolcórás vonat megy.
Azt mondja a nyúl: – Miért nem most?
– Azért, mert haza kell mennem, hogy egyek. Holnap reggel nyolc órakor itt legyünk mind a ketten.
Na, a sündisznó hazament. Otthon a felesége várta az étellel. Miután megvacsoráztak, hát elmesélte a feleségének, ami történt.
– Fogadtam a nyúllal, hogy én jobban tudok futni, mint ő.
Azt mondja a felesége neki: – Ne szamárkodj, hát hogy tudnál te jobban futni, mint a nyúl?
– Hagyd csak el te, majd kiokoskodjuk!
Másnap reggel felkeltek, megreggeliztek, s kimentek a mezőre. De nem arra a föld végére mentek, ahol kellett, hogy találkozzanak a nyúllal, hanem a másik végére; ott a feleségét a sündisznó beállította az egyik barázdába.
Azt mondta neki:- Amikor a nyúl a másik barázdán ideér, akkor te jó előre kiálts „Én már itt vagyok!”
Akkor a sündisznó elment a földnek a másik végére, s találkozott a nyúllal.
– Szervusz, nyúl koma!
– Szervusz, sündisznó koma!
– Eljöttél?
– Eljöttem!
– Na, hát futunk?
– Futunk.
– Na de, hogy futunk, hogy jobb legyen? – kérdezte a mezei nyúl.
Azt mondta a sündisznó: – Én futok az egyik barázdában s te a másikban, hogy ne akadályozza egyik a másikat a futásban.
– Helyes, jól van.
A nyúl megállott az egyik barázdában, a sündisznó a másikban. Akkor a sündisznó azt mondta a nyúlnak:
– Én számolok egy-kettő-hármat, s mikor a hármat mondom, elrugaszkodom.
S a sündisznó olvasott: – Egy, kettő, három.
Akkor mind a ketten nekirugaszkodtak, de a sündisznó csak kettőt ugrott, s lebújt a barázdába. De a másik sündisznó ott volt a másik végében a földnek, s mikor a nyúl odaérkezett, akkor rákiáltott:
– Én már itt vagyok!
Akkor azt mondja a nyúl: – Nem volt jó, fussunk mégegyszer!
Akkor visszafordultak, s kezdtek visszafele futni, de az a sündisznó is csak kettőt ugrott, s lebújt. A nyúl tőle telhetőleg futott, úgy, hogy annál jobban még nem futott soha. Mikor a föld végéhez érkezett, a másik sündisznó azt kiáltja:
– Én már itt vagyok!
– Nincs jól, fussunk mégegyszer!
Visszafele is megfutamodtak. A sündisznó lebújt, a nyúl pedig futott tőle telhetőleg. Mikor érkezett a másik végére a földnek, a másik sündisznó szintén kiáltja:
– Én már itt vagyok!
– Nincs jól – mondja a nyúl -, még egyszer futunk, negyedszer.
Na de a nagy futásban belereszketett a nyúl lába, és a föld közepénél elesett, nem bírt továbbmenni. A sündisznók pedig lekacagták a nyulat, övék volt a nyereség. Hazamentek nagy kacagva, s máig is élnek, ha meg nem haltak.
További rövid szöveges mesék ide klikkelve találhatók.
