info[kukac]gyermekkelvagyok.hu

A csillagszemű Juhász rövid mese

A csillagszemű juhász rövid mese

 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Ez a király olyan hatalmas volt, hogy ha eltüsszentette magát, az egész országban mindenkinek azt kellett mondani: adj’ Isten egészségére! Minden ember mondta is, csak egyedül a csillagszemű juhász nem volt hajlandó mondani.

Megtudta ezt a király és egyből maga elé hívatta a juhászt.

– Mondd rögtön: adj’ Isten egészségemre! – kiáltott a király a juhászra.

– Adj’ Isten egészségemre – mondta a csillagszemű juhász.

– Nekem, nekem! – kiabált a király.

– Nekem, nekem – válaszolt a juhász.

– De nekem, énnekem! – ordította a király. – Mondd azt tüstént, hogy adj’ Isten egészségére, felséges királyom!

– Nem mondom én addig felséges királyom, amíg a királykisasszonyt hozzám nem adja feleségül.

A királykisasszony is ott ült a trónteremben, akinek egyből megtetszett a bátor juhászlegény.

A király erre nagyon mérges lett és megparancsolta, hogy vessék a juhászt a medve tömlöcébe.

Megfogták a katonák és belevetették. Amikor a medve meglátta a juhász csillagszemét, a tömlöc legtávolabbi sarkába bújt és nem merte bántani.

Jön reggel a király katonája, hogy összeszedje a juhász csontjait, de látja, hogy annak egy haj szála sem görbült meg, így a király elé vezette.

– No, te juhász mondod-e hogy adj’ Isten egészségemre?

De a juhász csak azt mondott:- Nem félek én tíz haláltól sem! Csak akkor mondom, ha a királykisasszonyt nekem adják feleségül.

– Erre a király megparancsolta, hogy vessék a juhászt az óriás sündisznók tömlöcébe. A tömlöcben a juhász elővette furulyáját és azon olyan szépen muzsikált, hogy a sündisznók táncra perdültek.

Reggel jött megint a katona, hogy megnézze a juhász csontjait, de ámulatára semmi baja nem volt neki.

A király ismét megkérdezte a juhászt:- No te juhász mondod-e már, hogy adj’Isten egészségemre?

De a juhász csak ennyit mondott:- Csak akkor mondom, ha a királykisasszonyt nekem adják feleségül.

Erre a király azt parancsolta, hogy vessék a juhászt a kaszásverembe.

El is vitték a katonák a juhászt, aki arra kérte őket, hogy menjenek ki egy kicsit, míg ő belenéz a verembe, talán még meggondolja magát.

Miután a katonák magára hagyták a juhászt felállította a verem mellé a fokosát, ráakasztotta a kabátját, a tetejére rátette a kalapját, s kikiáltott a katonáknak, hogy mégsem gondolta meg magát.

Erre a katonák egyből a verembe beledobták a kabátot meg a kalapot, s észre sem vették, hogy a juhász ott lapult meg az egyik sarokban.

Másnap jön az egyik katona egy lámpással a kezében, hát majdnem elájult amikor meglátta a juhászt. Felkísérte ismét a királyhoz, aki ismét azt kérdezte:

– Na most mondod-e már nekem, hogy adj’ Isten egészségemre?

De a juhász ismét csak azt felelte: – Nem mondom én amíg a királykisasszonyt nekem nem adja feleségül.

Erre a király nagyon mérges lett de belátta, hogy nem tudja így megtörni a juhászt. Maga mellé ültette hát a királyi hintóba a juhászt, s elhajtatott az ezüsterdőbe. Ott azt mondta neki:

– Látod ezt az ezüsterdőt? A tiéd lesz, ha azt mondod, adj’ Isten egészségemre!

De a juhász most is csak azt mondta:

– Nem mondom én addig, amíg a királykisasszonyt hozzám nem adja feleségül.

A király elhajtatott az aranyvárhoz. Ott azt mondta:

– Látod ezt az aranyvárat? Neked adom az ezüsterdőt, aranyvárat, csak mondd azt nekem, adj’ Isten egészségére!

De a juhász itt is csak azt mondta:

– Nem. Nem mondom amíg a királykisasszonyt nekem nem adja feleségül!

Tovább hajtottak ezután a gyémánt tóhoz. Ott a király azt mondta:

– Látod ezt a gyémánt tavat? Neked adom az ezüsterdőt, aranyvárat, gyémánt tavat, csak mondd azt nekem: adj’ Isten egészségére!

De a juhász itt is csak azt mondta:

– Nem mondom, amíg a királykisasszonyt nekem nem adja feleségül!

Látta már a király, hogy semmiképpen nem boldogul vele, nagyot sóhajtott, s azt mondta:

– Na jól van, neked adom a lányomat, de akkor aztán mondd nekem igazán, hogy adj’ Isten egészségére!

– Mondom én, persze hogy mondom, miért ne mondanám!

A király ennek nagyon megörült, majd rögtön ki is hírdették a hetedhét országra szóló lakodalmat.

– Adj’ Isten egészségére! – kiáltott a juhász legelőször amikor a király eltüsszentette magát a vigadalom  közepette. Ennek a király ezen úgy megörült, hogy menten lefordult a székről.

A csillagszemű juhász és a királykisasszony pedig boldogan éltek, míg meg nem haltak.

 

További rövid szöveges mesék ide klikkelve találhatók.

 

Gyermekkel vagyok

gyermekkelvagyok.hu