info[kukac]gyermekkelvagyok.hu

Gyermek utáni táppénz

Gyermek utáni táppénz

Gyermek utáni táppénz

 

Szülőként, leendő szőlőként az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi alapján kerül megállapítása a gyermek utáni táppénz és azzal kapcsolatban milyen kötelezettségünk van.

A gyermekápolási táppénz a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Ebben az esetben a szülő nem a saját betegsége okán válik keresőképtelenné, hanem a gyermeke betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni.

Ha biztosított és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett a szülő, akkor a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén jár gyermekápolási táppénz. Amennyiben a szülő beteg gyermeke 12-18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz, vagyis a gyermek utáni táppénz

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak alapfeltételei

 

  • a fennálló biztosítási jogviszony,
  • a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
  • az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül

 

  • az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Ahhoz, hogy beteg gyermek utáni táppénzben részesüljünk, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot. Erről gyermeke háziorvosa gondoskodik.

A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a biztosított, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt

 

  • aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
  • azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
  • akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  • akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
  • akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Az 1 évesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma

 

  • A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
  • Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
  • A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
  • A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Amennyiben a biztosított az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint “gyermekápolási táppénz előzményt” a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapjáig gyermekápolási táppénzre.

Az ellátás iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához,  budapesti és pest megyei székhely esetében a XIII. Kerületi Hivatalhoz (továbbiakban: járási hivatal) kell benyújtani.

A gyermekápolási táppénz iránti kérelmet, amennyiben a beteg gyermek szülőjének munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal bírálja el.

Fontos, hogy az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a gyermekápolási táppénz iránti igényt.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a gyermekápolási táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap. 

Az ellátásban részesülő szülő köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenteni, ha a gyermekápolási táppénz folyósításának ideje alatt az igénylő biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Jogszabályok (Forrás) a Gyermek utáni táppénz vonatkozásában

 

  • évi LXXXIII. a törvény kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 2. § (2), 5/A. §, 5/B. § ab) és p),  6. § (1), 39–39/B. §, 43. § (1), 44. § b) – e), h), 46. § (1) b)–e), (1a), (6), 77. § (2), 80. § (6)
  • 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 1. §(2) b). (5)-(6), 25/B. §, 27. § – 31. §, 31/A. §–31/E.§, 38/B. §–39. §
  • évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról; érintett szakasz: 3. § (1) b)
  • 2016. évi  évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

 

További szülőknek szóló tartalmat ide klikkelve olvashat.

 

Gyermekkel vagyok

gyermekkelvagyok.hu