info[kukac]gyermekkelvagyok.hu

Nevek jelentése

Nevek jelentése

Keresztnevek jelentése

 

Ebben a bejegyzésünkben a nevek jelentése szerepel. Megtekintheti szinte valamennyi női és férfi keresztnevet egyaránt és megtudhatja, hogy a nevekhez milyen jelentés fűződik. A neveket abc sorrendbe rendeztük, így könnyeben megtalálja majd a keresett keresztnevet. Elsőként a női, majd a férfi nevek kerültek felsorolásra.

Jó böngészést kívánunk a nevek jelentése gyűjteményünkben!

 

Női nevek jelentése A-É -ig

Női nevek jelentése F-K -ig

Női nevek jelentése L-SZ -ig

Női nevek jelentése T-ZS -ig


Férfi nevek jelentése A-H -ig

Férfi nevek jelentése I-NY -ig

Férfi nevek jelentése O-ZS -ig

 

Női nevek jelentése A-É -ig

 

  • Abélia – latin eredetű, jelentése: tölcséres virágú díszcserje.
  • Abigél – héber eredetű, jelentése: az apa öröme.
  • Ada – héber eredetű, jelentése: felékesített, szép.
  • Adalberta – germán eredetű, jelentése: nemes fény.
  • Adél – német-francia eredetű, jelentése: nemes.
  • Adelaida – német-francia-angol eredetű, jelentése: nemes.
  • Adelina – német-latin eredetű, jelentése: nemes.
  • Adelinda – német-latin eredetű, jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.
  • Adina – az Ada német továbbképzése.
  • Adriána – latin eredetű, jelentése: hadriai.
  • Adrienn – latin-francia eredetű, jelentése: hadriai.
  • Agáta – görög eredetű, jelentése: a jó.
  • Agnella – latin eredetű, jelentése: bárányka.
  • Ágnes – görög eredetű, jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.
  • Agnéta – az Ágnes kicsinyített formájából.
  • Ágosta – az Auguszta régi magyar formája.
  • Ágota – az Agáta régi magyar formája.
  • Aida – Verdi Aida című operája nyomán.
  • Ajándék – magyar eredetű, jelentése: Isten örömet szerző ajándéka.
  • Ajna – finn eredetű, jelentése: szépség, báj, kedvesség.
  • Ajnácska – magyar eredetű, jelentése: Ajnácskő (régebben Hajnácskő) nevű Gömör megyei vár.
  • Alberta – német eredetű, jelentése: nemes, fényes.
  • Albertina – német eredetű, jelentése: ragyogó, fényes.
  • Alda – germán-olasz eredetű, jelentése: nemes.
  • Áldáska – magyar eredetű, jelentése: áldás.
  • Aléna – a Magdaléna önállósult rövidítése.
  • Aletta – német-olasz eredetű, jelentése: nemes.
  • Alexa – az Alexandra név rövidítése
  • Alexandra – görög-latin eredetű, jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.
  • Alexia – görög-latin eredetű, jelentése: férfias lelkű segítőtárs, védő.
  • Alfonza nevek jelentése – germán eredetű, jelentése: nemes, készséges.
  • Alfonzina – germán eredetű, jelentése: nemes, készséges.
  • Alfréda – germán eredetű, jelentése: tündér, tanács.
  • Alicia – francia-spanyol eredetű, jelentése: (ismeretlen).
  • Alida – német eredetű, jelentése: nemes.
  • Alina – az Adelina összevont alakváltozata.
  • Alinda – az Adelinda összevont alakváltozata.
  • Alinka – az Alina önállósult becézője.
  • Aliz – héber-germán-francia-angol eredetű, jelentése: nemes, harcos, bölcs.
  • Alma – germán eredetű, jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem;
  • Alojzia – német eredetű, jelentése: egész + bölcs.
  • Alvina – germán eredetű, jelentése: nemes barát.
  • Amábel – latin-angol eredetű, jelentése: szeretetreméltó.
  • Amadea – latin eredetű, jelentése: szeresd az Istent!
  • Amadil – spanyol eredetű, jelentése: kedves, szeretett.
  • Amália – germán eredetű, jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.
  • Amanda – latin eredetű, jelentése: szeretetreméltó.
  • Amaranta – görög eredetű, jelentése: hervadhatatlan.
  • Amarilla – görög-latin eredetű, jelentése: fényes.
  • Amarillisz – görög eredetű, jelentése: fényes.
  • Amáta – latin eredetű, jelentése: kedves, szeretett.
  • Amázia – latin eredetű, jelentése: kedves.
  • Ambrózia – görög eredetű, jelentése: halhatatlan
  • Amália – az Amália névből.
  • Amelita – az Amélia kicsinyítőképzős származéka.
  • Ametiszt – görög-latin eredetű, jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.
  • Amina – német-olasz eredetű, jelentése: védelem.
  • Anasztázia – görög eredetű, jelentése: a feltámadott.
  • Andrea név jelentése – görög-latin eredetű, jelentése: férfi, férfias.
  • Anett név jelentése – az Anna önállósult francia becézője.
  • Anetta – az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.
  • Angéla – görög-latin eredetű, jelentése: angyal, követ, hírnök.
  • Angelika – latin eredetű, jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.
  • Angelina – az Angéla kicsinyítő továbbképzése.
  • Angyalka – az Angéla, Angelika régi magyaros formája.
  • Anikó – héber-székely eredetű, jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.
  • Anita – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.
  • Anna – héber eredetű, jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.
  • Annabella– az Anna és a Szibilla vegyülése
  • Annamária – az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.
  • Antigoné – görög eredetű, jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő.
  • Antonella – latin-olasz eredetű, jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
  • Antónia – latin eredetű, jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
  • Antonietta – az Antónia olasz kicsinyítőképzős származéka.
  • Anzelma név jelentése – latin eredetű, jelentése: az istenség védelme alatt álló.
  • Apollónia – görög-latin eredetű, jelentése: Apollónak szentelt.
  • Arabella – spanyol eredetű, jelentése: kis arab nő;
  • Aranka – magyar eredetű, jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.
  • Arany – magyar eredetű,jelentése: aranyos, aranyműves.
  • Ariadné – görög eredetű, jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.
  • Arianna nevek jelentése – az Ariadné olasz formája.
  • Ariella – héber-latin-olasz eredetű, jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye.
  • Arika – a török eredetű Réka alakváltozata.
  • Armanda – latin-germán-francia eredetű, jelentése: hadba menő.
  • Armandina – az Armanda -ina képzős származéka.
  • Arnolda – latin eredetű, jelentése: sas, uralkodó.
  • Armetisz – görög eredetű, jelentése: friss, egészséges.
  • Árvácska – magyar eredetű, jelentése: a virág neve.
  • Aszpázia – görög eredetű; jelentése: kedvelt.
  • Asztrid – ósvéd eredetű, jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.
  • Atala – az Atália név alakváltozata.
  • Atalanta – görög eredetű, jelentése: mondabeli vadásznő nevéből.
  • Atália – héber eredetű, jelentése: Isten fenséges.
  • Atanázia – görög-latin eredetű; jelentése: halhatatlan.
  • Auguszta – latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
  • Augusztina – latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
  • Aura – latin-angol eredetű; jelentése: aranyos.
  • Aurélia – latin eredetű; jelentése: aranyos.
  • Auróra – görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.
  • Avarka – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Azálea – latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.
  • Babett – héber-görög-német-francia eredetű; jelentése: idegen, külföldi.
  • Barbara – görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.
  • Bársonyka – magyar eredetű; jelentése: bársony
  • Bea – a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.
  • Beáta – latin eredetű; jelentése: boldog.
  • Beatrix – latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó
  • Begónia – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Béke nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Belinda – germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).
  • Bella – olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép.
  • Benáta – a Benedikta név becézőjéből.
  • Benedetta – a Benedikta olasz eredetű változata.
  • Benedikta – latin eredetű; jelentése: áldott.
  • Benigna – latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.
  • Benjamina – héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.
  • Bereniké – görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó.
  • Berill név jelentése – angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő.
  • Bernadett – germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve.
  • Bernarda – germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve.
  • Berta – német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből.
  • Bertolda – germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.
  • Betta – a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult.
  • Bettina – a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése.
  • Bianka – a Blanka név olasz formájából.
  • Bibiána – a Viviána név alakváltozata.
  • Bíborka – magyar eredetű; jelentése: bíbor
  • Blandina – latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas.
  • Blanka – középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.
  • Bogárka – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Bogáta – szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag
  • Boglárka – magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.
  • Bolda – magyar eredetű; jelentése: boldog.
  • Bonaventúra – latin eredetű; jelentése: jó jövendő.
  • Borbála – a Barbara magyaros módosulata.
  • Boriska – a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.
  • Boróka – a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.
  • Borsika – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Brigitta – óír eredetű; jelentése: erős, erényes.
  • Cecília – latin eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó.
  • Celerina – latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény.
  • Celeszta – a Celesztina név alakváltozata.
  • Celesztina – latin eredetű; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.
  • Célia – a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből.
  • Celina – a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.
  • Cezarina – latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú.
  • Cicelle – a Cecília régi magyaros alakváltozata.
  • Ciklámen – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Cinnia – magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág).
  • Cintia – görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.
  • Cipriána – latin eredetű; jelentése: ciprusi.
  • Csendike – magyar eredetű; jelentése: csendes
  • Csenge – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Cseperke – magyar eredetű; jelentése: csiperke.
  • Csilla – Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.
  • Csilla – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Csinszka – Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);
  • Dália – Andreas Dahl svéd botanikus nevéből; jelentése: a virág maga.
  • Dalida – Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből.
  • Dalma – Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.
  • Daniella – héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.
  • Darinka – szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska.
  • Dea – latin eredetű; jelentése: Istentől adott, istennő.
  • Debóra – héber eredetű; jelentése: méh.
  • Délia nevek jelentése – görög eredetű; jelentése: Artemis istennő mellékneve, aki Délosz szigetén született.
  • Délibáb – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Delila – héber eredetű; jelentése: epedő, sóvárgó, finom, érzékeny.
  • Delinke – magyar eredetű; jelentése: szép termetű, deli, nimfa.
  • Demetria – görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.
  • Dezdemóna – Verdi Otelló című operája nyomán (Otelló feleségének neve).
  • Dézi – angol eredetű; jelentése: százszorszép.
  • Dezideráta – görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).
  • Diána – római eredetű; jelentése: ragyogó.
  • Dina – héber eredetű; jelentése: ítélet.
  • Ditta – az Edit és Judit önállósult becézője.
  • Dolli – angol eredetű; a Dorottya, Dóra önállósult becézője.
  • Dominika – latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.
  • Domitilla – latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító.
  • Donáta – latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.
  • Donatella – latin-olasz eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.
  • Dóra – a Dorottya önállósult becézője.
  • Dorina – a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítőképzős formája.
  • Dorisz – a Dorottya, Dóra önállósult angol becézője.
  • Dorottya – görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Döníz – görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott.
  • Dulcinea – Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.
  • Éda – germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.
  • Edda – az Éda név alakváltozata.
  • Edina – germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda;
  • Edit – germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.
  • Edna – ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Édua – kun eredetű; jelentése: a hold fölkel.
  • Edvarda – germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.
  • Edvina – germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja.
  • Egberta nevek jelentése – germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.
  • Elektra – görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő.
  • Eleonóra – arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom.
  • Életke – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Eliána – francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.
  • Elina – a Heléna spanyol-olasz formájából.
  • Eliz – az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.
  • Eliza név jelentése – az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.
  • Ella – az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője
  • Ellina nevek jelentése – szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.
  • Elma – az Alma név alakváltozata.
  • Elmira – spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.
  • Elvira – nyugati gót eredetű, jelentése: akit az ereklye megvéd;
  • Elza – az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.
  • Emanuéla – héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten.
  • Emerencia – latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag.
  • Emerita – latin eredetű; jelentése: érdemes.
  • Emese – magyar eredetű; jelentése: anyácska.
  • Emília – latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.
  • Emiliána – latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való.
  • Emma – a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője.
  • Emőke – magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.
  • Enciána – latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág.
  • Enid – kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek.
  • Enikő – Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.
  • Enna – fríz eredetű; jelentése: kard.
  • Eperke – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Erika – germán-latin eredetű, jelentése: nagyrabecsült.
  • Erina – az Irén szláv alakváltozata.
  • Ermelinda – germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.
  • Erna nevek jelentése – ófelnémet eredetű, jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.
  • Ernella – az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka.
  • Erneszta – német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott.
  • Ernesztina – német eredetű; jelentése: komoly, határozott.
  • Ervina – germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.
  • Erzsébet – héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.
  • Estilla – Vörösmarty Mihály névalkotása.
  • Eszmeralda – szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.
  • Esztella – a Stella spanyol változata.
  • Eszter – héber eredetű; jelentése: mirtusz;
  • Eta – az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka.
  • Etel – az Etelka önállósult becézője;
  • Etelka – Dugonics András alkotta az Etele férfinévből.
  • Eudoxia – görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült.
  • Eufémia – görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő.
  • Eufrozina – görög-latin eredetű; jelentése: vidám.
  • Eugénia – görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.
  • Eulália – görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő.
  • Éva – héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.
  • Evelin – kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.
  • Evelina – az Éva továbbképzett származéka.
  • Evetke – magyar eredetű; jelentése: mókus.

 

Női nevek jelentése F-K – ig

 

  • Fabiána – latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.
  • Fanni – a Stefánia (Stephanie) becézője.
  • Fatima – arab eredetű; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve;
  • Fatime – a Fatima alakváltozata.
  • Fausztina – latin eredetű; jelentése: szerencsés.
  • Fedóra – görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Fédra – latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Fehérke – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Felícia – latin eredetű; jelentése: boldog
  • Feiciána – latin eredetű; jelentése: boldog.
  • Fernanda – germán-spanyol-latin eredetű; jelentése: béke + merész.
  • Fiametta nevek jelentése – olasz eredetű; jelentése: lángocska.
  • Fidélia – latin eredetű; jelentése: hűséges.
  • Filippa – görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.
  • Filoméla – görög eredetű; jelentése: az éneklést kedvelő, dalos kedvű.
  • Filoména – a Filoméla olasz változata.
  • Filotea – görög eredetű; jelentése: az Istent szerető nő.
  • Fiorella – olasz eredetű; jelentése: virágocska.
  • Flávia – latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.
  • Flóra – latin eredetű; jelentése: virág.
  • Florencia – latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.
  • Florentina – latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.
  • Florina – latin eredetű; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.
  • Fortuna – olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője.
  • Francika – latin eredetű; jelentése: francia.
  • Frida – német eredetű; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.
  • Friderika nevek jelentése – német eredetű; jelentése: béke + hatalom.
  • Fruzsina – görög-magyar eredetű; jelentése: vidám.
  • Fulvia – latin eredetű; jelentése: sárga, sötétszőke.
  • Fürtike – magyar eredetű; jelentése: fürtvirág.
  • Füzike–  magyar eredetű; jelentése: növénynév.
  • Gabriella – héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
  • Gajána – orosz eredetű; jelentése: föld.
  • Galamb – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Galatea – görög eredetű; jelentése: tejfehér bőrű nő.
  • Galina – görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke.
  • Gardénia – latin eredetű; jelentése: a növény maga.
  • Gemella – latin eredetű; jelentése: leánygyermek az ikrek között.
  • Gemma – latin eredetű; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakő, gyöngy, pávaszem.
  • Génia – görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.
  • Genovéva – germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).
  • Georgina – görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó; dália, györgyike.
  • Gerda – germán eredetű; jelentése: dárda + bekerített hely; vessző, varázsvessző.
  • Gerle – magyar eredetű; jelentése: galamb.
  • Gertrúd – germán eredetű; jelentése: a dárdák varázslónője.
  • Gilberta nevek jelentése – német eredetű; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.
  • Gilda – görög-latin eredetű; jelentése: pajzshordozó;
  • Gina – a Georgina becéző rövidülése;
  • Gitta – óír-német eredetű; jelentése: erős, erélyes.
  • Gizella – a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.
  • Glória – latin eredetű; jelentése: dicsőség.
  • Grácia – latin eredetű; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.
  • Gréta – a Margaréta, Margit önállósult becézője.
  • Grizelda – germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).
  • Grizeldisz – a Grizelda alakváltozata.
  • Gunda – a Kunigunda német rövidüléséből.
  • Gyopárka – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Gyöngyi – a Gyöngyvér becézett formája.
  • Gyöngyvér – Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér.
  • Gyöngyvirág – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Györgyi – a Georgina női név magyarosítása.
  • Hágár – héber eredetű; jelentése: bujdosó, menekült, idegen.
  • Hajna – Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.
  • Hajnalka – a Hajna kicsinyítőképzős formája.
  • Hanga – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Hanna – a Johanna rövidült formája;
  • Harmatka – magyar eredetű; jelentése: harmat.
  • Havaska – magyar eredetű; jelentése: tavaszi virág.
  • Hedda – a Hedvig germán rövidítése.
  • Hedvig – német eredetű; jelentése: harc.
  • Héla – a Heléna név rövidüléséből.
  • Helén – a Heléna angol és francia formájából.
  • Heléna – görög eredetű; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.)
  • Helga – germán eredetű; jelentése: egészséges, boldog.
  • Helka – magyar eredetű; jelentése: egy balatoni rege tündérneve.
  • Hella – a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.
  • Henriett – francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
  • Henrietta – francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
  • Héra – görög eredetű; jelentése: megőrző, megóvó, védelmező.
  • Hermina – német eredetű; jelentése: hadi nő.
  • Herta – a Her- és -Hert- kezdetű német nevek becézőjéből önállósult. jelentése: merész, bátor.
  • Hilária – latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.
  • Hilda – német eredetű; jelentése: harc, harcosnő.
  • Hófehérke – magyar eredetű; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán.
  • Holda – német eredetű; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges.
  • Honória – latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.
  • Horácia – latin eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.
  • Hortenzia – latin eredetű; jelentése: kerti virág.
  • Hóvirág – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Huberta – német-latin eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.
  • Ibolya – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Ida nevek jelentése – germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény.
  • Iduna – germán eredetű; jelentése: az örök ifjúság istennőjének nevéből.
  • Ifigénia – görög eredetű; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevéből.
  • Ignácia – latin eredetű; jelentése: tűz.
  • Ila – az Ilona rövidített, -a kicsinyítőképzős formája.
  • Ildikó – germán eredetű; jelentése: harcos.
  • Ilka – az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája.
  • Ilma – Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.
  • Ilona – a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.
  • Imelda – vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).
  • Imola – ismeretlen eredetű; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.
  • Indira – indiai eredetű; jelentése: Indira Ghandi nevéből.
  • Inez – az Ágnes spanyol formája.
  • Inge nevek jelentése – germán eredetű; jelentése: Ingwio istenség + védelem.
  • Ingrid – germán eredetű; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnő.
  • Irén – görög eredetű; jelentése: béke.
  • Irina – az Irén szláv alakváltozata.
  • Irindó – magyar eredetű; jelentése: a növény maga.
  • Írisz – görög eredetű; jelentése: szivárvány, nőszirom.
  • Irma – az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.
  • Itala – olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő.
  • Ivána – az Iván férfinév nőiesítése.
  • Ivett – francia eredetű; jelentése: júdeai.
  • Ivetta – az Ivett latinos formája.
  • Ivonn – az Ivó férfinév francia női párja.
  • Iza – az Izabella, Izolda önállósult német becézője.
  • Izabella – az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata.
  • Izidóra – görög eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.
  • Izméne – görög eredetű; jelentése: vágyakozást ébresztő, bájos, kecses, vonzó nő.
  • Izolda – kelta-német eredetű; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni.
  • Jácinta – görög eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Jakobina – héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).
  • Janina – a János férfinév német Jan formájának latinos nőiesítése.
  • Janka – a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).
  • Jarmila nevek jelentése – cseh eredetű; jelentése: tavasz + kedves.
  • Jázmin – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Jella – a Gabriella önállósult német becézője.
  • Jerne – az Irén régebbi magyar változata.
  • Jetta – a Henriett önállósult német becézője.
  • Johanna–  héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
  • Jolán név jelentése – Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).
  • Jozefa – héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
  • Jozefina – héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
  • Józsa – a János és a József becézője a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására.
  • Judit – héber eredetű; jelentése: Judeából származó nő.
  • Júlia– latin eredetű; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.
  • Julianna – latin eredetű; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.
  • Julietta – a Júlia önállósult francia becézője.
  • Jusztina – latin eredetű; jelentése: igazságos.
  • Jutta nevek jelentése – a Judit német és dán alakváltozata.
  • Kalliopé – görög eredetű; jelentése: szép szavú.
  • Kalliszta – görög eredetű; jelentése: a legszebb.
  • Kámea – olasz-magyar eredetű; jelentése: domborúan vésett kő.
  • Kamélia – olasz-újlatin-magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Kamilla nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: nemesi születésű.
  • Kandida – latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.
  • Karina 1. – olasz eredetű; jelentése: csinos nő.
    2. – a Katalin svéd formájának továbbképzése.
    3. – a Katalin dán formájából.
  • Karméla – a Kármen olasz változatából.
  • Karmelina – a Karméla továbbképzése.
  • Kármen – héber-spanyol eredetű; jelentése: kert.
  • Karola – latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú.
  • Karolina – a Karola továbbképzése.
  • Kata – a Katalin magyar rövidüléséből önállósult.
  • Katalin – egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.
  • Katinka – a Katalin magyar becézőjéből önállósult.
  • Kató – a Katalin rövidült, kicsinyítőképzős formája.
  • Kerubina – héber-latin-magyar eredetű; jelentése: angyalok.
  • Kiliána – kelta eredetű; jelentése: szerzetes.
  • Kincső – Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.
  • Kinga – a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.
  • Kíra – görög-szláv eredetű; jelentése: úr, uralkodó.
  • Kisanna – az Anna erdélyi becézőjéből önállósult
  • Kitti – a Katalin angol becézőjéből önállósult.
  • Klára – latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles.
  • Klarissza – a Klára latinos továbbképzése.
  • Klaudetta – a Klaudia olasz becézőjéből önállósult.
  • Klaudia – latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja.
  • Klementina – latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.
  • Kleopátra nevek jelentése – görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége.
  • Klió – görög eredetű; jelentése: hírnök.
  • Klotild – germán eredetű; jelentése: a dicsőségért harcoló nő.
  • Koletta – a Nikoletta rövidüléséből önállósult.
  • Kolombina – latin-olasz eredetű; jelentése: hímgalamb.
  • Konkordia – latin eredetű; jelentése: egyetértés.
  • Konstancina – latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
  • Konstantina – latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
  • Kordélia – latin-angol eredetű; jelentése: szívecském.
  • Korinna – latin-angol-német eredetű; jelentése: szívecském.
  • Kornélia – latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.
  • Kozima – görög-olasz-német eredetű; jelentése: szabályszerű, rendes.
  • Kriszta – a Krisztina önállósult becézőjéből.
  • Krisztina – latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
  • Krizanta – görög-latin eredetű; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta.
  • Kungigunda – német-latin-magyar eredetű; jelentése: nemzetség + harc.

 

Női nevek jelentése L-SZ – ig

 

  • Ladiszla – szláv-latin eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.
  • Lamberta – német eredetű; jelentése: országszerte híres.
  • Larina név jelentése – szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Laura – latin eredetű; jelentése: babérfa, babérkoszorú.
  • Lavínia – latin eredetű; jelentése: Lavinium városából való nő.
  • Lea – héber eredetű; jelentése: vadtehén, antilop.
  • Léda – görög eredetű; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége.
  • Lejla – perzsa-angol eredetű; jelentése: sötét hajú.
  • Lelle – finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.
  • Léna – a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása.
  • Lenke – a Lenchen (Helene és Magdalene német becézője) magyarító fordítása.
  • Leona – görög-latin eredetű; jelentése: oroszlán.
  • Leonarda – germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.
  • Leonóra – az Elenonóra önállósult becézője.
  • Leontina – latin eredetű; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi.
  • Leopoldina – germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.
  • Letícia – latin eredetű; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj.
  • Levendula név jelentése – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Lia. – a Lea alakváltozata;
  • Liána – a Julianna önállósult becézője.
  • Lícia – a Felícia önállósult becézője.
  • Lídia – görög eredetű; jelentése: az ókori Lídiából való nő.
  • Lili – a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult.
  • Liliána – angol eredetű; jelentése: liliom.
  • Lilla – a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult.
  • Lina – a Karolina becézőjéből önállósult.
  • Linda – német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.
  • Lívia – latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.
  • Liza – az Elisabeth becézőjéből önállósult.
  • Lizandra – spártai eredetű; jelentése: híres spártai hadvezér nevéből.
  • Lola – spanyol eredetű; jelentése: erős asszony.
  • Lolita – a Lola spanyol becézőjéből.
  • Loretta – a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése.
  • Luca – a Lúcia régi magyar formája.
  • Lúcia – latin eredetű; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született.
  • Ludmilla – szláv eredetű; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű.
  • Ludovika – germán-ófrancia-latin eredetű; jelentése: hírnév + háború.
  • Lujza – a francia Louise magyarosított formája.
  • Lukrécia – latin eredetű; jelentése: megnyerő, vonzó.
  • Mabella – latin-angol-germán eredetű; jelentése: szeretetreméltó.
  • Madléna – a Magdolna latinosított formája.
  • Madga – a Magdaléna önállósult becézője.
  • Magdaléna–  arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.
  • Magdolna – a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.
  • Mahália – héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség.
  • Maja – a római Maja istennő nevéből;
  • Malvin– germán eredetű; jelentése: a jog barátja.
  • Mályva – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Manda – a Magdolna szláv (Mandalena) becézőjéből önállósult.
  • Manfréda – német eredetű; jelentése: erélyes, férfias, védelmező.
  • Manna – a Mária magyar becézőjéből önállósult;
  • Manon – a Mária francia becézőjéből önállósult.
  • Manuéla – az Emanuéla rövidülése.
  • Mara nevek jelentése – a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.
  • Marcella – latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.
  • Marcellina – latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.
  • Margaréta – görög eredetű; jelentése: gyöngy.
  • Margit – a Margaréta régi magyaros formája.
  • Margita – a Margit régebbi magyar változata.
  • Margó – a Margit rövidített, kicsinyítőképzős formája.
  • Mária – héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Mariann – latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.
  • Marianna – latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.
  • Marica – a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.
  • Marietta – a Mária olasz továbbképzése.
  • Marina – latin eredetű; jelentése: tengeri, tengerből jövő, tengerhez tartozó, tengerész.
  • Marinella – a Marina olasz továbbképzése.
  • Marinetta – a Marina olasz továbbképzése.
  • Marion – a Mária francia alakváltozata.
  • Marióra – a Mária román kicsinyítőképzős formája.
  • Marita – a Mária olasz becéző alakja.
  • Marléne – a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből;
  • Márta – héber eredetű; jelentése: úrnő.
  • Martina – latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.
  • Masa név jelentése – a Mária orosz becézőjéből.
  • Matild – német eredetű; jelentése: hatalom + harc.
  • Mátka – magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes).
  • Maura – latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.
  • Maurícia – latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.
  • Maximilla – latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.
  • Madárda – latin-német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.
  • Médea – görög eredetű; jelentése: bölcs asszony.
  • Melánia – görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.
  • Melina – germán-latin eredetű; jelentése: erőfeszítés, védelem.
  • Melinda – D’Ussieux francia író névalkotása.
  • Melióra – latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.
  • Melitta – görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas.
  • Mercédesz – spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó.
  • Metella -a Metta olasz továbbképzése.
  • Metta – a Matild holland formája.
  • Mia – a Mária több nyelvű rövidülése.
  • Mietta – a Mária olasz becézőjéből önállósult.
  • Mihaéla – héber-germán eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.
  • Mikolt – Kézai Simon névalkotása.
  • Milda – német eredetű; jelentése: szelíd, elnéző, jóakaratú;
  • Miléna – a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.
  • Miletta – a Miléna önállósult becézője.
  • Milica – a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult.
  • Milla – a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.
  • Mimóza – magyar eredetű; jelentése: a növény maga.
  • Minna – a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője.
  • Míra – latin eredetű; jelentése: csodálatos;
  • Mirabella – latin eredetű; jelentése: csodálatos
  • Miranda – latin eredetű; jelentése: csodálatos.
  • Mirandella – a Miranda olasz továbbképzése.
  • Mirandola – a Miranda olasz továbbképzése.
  • Mirandolína – a Mirandola olasz továbbképzése.
  • Mirella – a Míra olasz becéző továbbképzése.
  • Mirjam – a Mária eredeti héber formája.
  • Mirtill – görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya.
  • Modeszta – latin eredetű; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.
  • Mónika – görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő;
    – latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító;
  • Morella – latin eredetű; jelentése: eper, szeder.
  • Muriel– kelta-angol-normandiai eredetű; jelentése: ragyogó, mint a tenger.
  • Nadin– orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.
  • Nadinka– a Nadin magyar és szláv kicsinyítőképzős formája.
  • Nádja – orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.
  • Nanda – a Fernanda önállósult rövidülése.
  • Nanett nevek jelentése – az Anna önállósult francia becézője.
  • Naómi – héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.
  • Napsugár – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Nárcisz – görög eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Natália – latin eredetű; jelentése: Jézus születésnapja.
  • Natasa – a Natália orosz becézőjéből önállósult.
  • Nauzika – görög eredetű; jelentése: híres hajós.
  • Nedda nevek jelentése – olasz eredetű; jelentése: tisztázatlan.
  • Nefelejcs – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Nelli – az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézőjéből önállósult.
  • Nerina – görög eredetű; jelentése: nedves, vizes.
  • Neszta – az Anasztázia magyar becézőjéből önállósult.
  • Netta – a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.
  • Niké – görög eredetű; jelentése: győzelem.
  • Nikodémia – görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.
  • Nikola – görög-német eredetű; jelentése: győzelem + nép.
  • Nikoletta – a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.
  • Nikolett – a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.
  • Nilla – a -nilla végű női nevek olasz becézője.
  • Nina – több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája.
  • Ninetta – a Nina olasz kicsinyítő továbbképzése.
  • Noémi – héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.
  • Nóra – az Eleonóra és a Honóra rövidülése.
  • Norberta – német eredetű; jelentése: északi fény.
  • Norina nevek jelentése – a Nóra olasz becéző továbbképzése.
  • Norma – latin-angol eredetű; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal.
  • Nyeste – magyar eredetű; jelentése: nyest.
  • Odett – a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítőképzős formája.
  • Odília – német-latin eredetű; jelentése: gazdag.
  • Ofélia – görög eredetű; jelentése: segítség, segély, nyereség.
  • Oktávia– latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).
  • Olga nevek jelentése – a Helga orosz formájából.
  • Olimpia– görög eredetű; jelentése: égi, mennyei, isteni.
  • Olinda – német eredetű; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvessző.
  • Olívia – latin eredetű; jelentése: olajfa.
  • Orália – latin-olasz-spanyol eredetű; jelentése: partvidéki.
  • Orchidea – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Orgona – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Oránia – latin eredetű; jelentése: Uria városából való.
  • Orsika – az Orsolya rövidített és kicsinyítőképzős származéka.
  • Orsolya – latin eredetű; jelentése: kis medve;
    – ófelnémet-latin eredetű; jelentése: ló, paripa.
  • Oszvalda – német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.
  • Otília – német eredetű; jelentése: öröklött vagyon.
  • Oxána – a Xénia orosz formájából.
  • Örsi – magyar eredetű; jelentése: hős.
  • Őszike – magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics.
  • Őzike – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Pálma – magyar eredetű; jelentése: a növény maga.
  • Palóma – spanyol eredetű; jelentése: galamb.
  • Paméla – görög eredetű; jelentése: mézzel tele.
  • Pamína – Varázsfuvola (Mozart) női főszereplőjének neve.
  • Panna – az Anna becézőjéből önállósult.
  • Pasztorella nevek jelentése – újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka.
  • Patrícia – latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.
  • Paula – latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.
  • Paulina – a Paula továbbképzése.
  • Pelágia – görög-latin eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.
  • Pénelopé – görög eredetű; jelentése: szövetet felfejtő.
  • Peónia – latin-magyar eredetű; jelentése: bazsarózsa.
  • Perpétua – latin eredetű; jelentése: állhatatos.
  • Petra – héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.
    – a Petronella önállósult becézője.
  • Petronella – latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.
  • Petrónia – latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.
  • Petúnia – indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke.
  • Pintyőke – magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár.
  • Piroska – latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.
  • Polett – a Paula francia becéző továbbképzése.
  • Pólika – a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézője.
  • Polixénia – görög eredetű; jelentése: vendégszerető.
  • Polli – az Apollónia és az Apollinária önállósult becézője.
  • Priszcilla – latin eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó.
  • Rafaella – héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.
  • Ráhel – héber eredetű; jelentése: bárány.
  • Rajmunda – germán eredetű; jelentése: okos védő.
  • Ramóna – germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.
  • Rebeka – héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált.
  • Regina  – latin eredetű; jelentése: királynő
  • Réka – török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Relinda – német eredetű; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs.
  • Rella nevek jelentése – az Aurélia önállósul magyar becézője.
  • Reményke – orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Renáta – latin eredetű; jelentése: újjászületett.
  • Réta nevek jelentése – a Margaréta utótagjának önállósulása.
  • Rezeda – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Ria – a Mária önállósult becézője.
  • Rikarda – német-spanyol eredetű; jelentése: erős fejedelem.
  • Rita – a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből.
  • Riza – a Terézia magyar becézőjéből.
  • Roberta – német eredetű; jelentése: fényes hírnév.
  • Robertina – német eredetű; jelentése: fényes hírnév.
  • Rodelinda – német eredetű; jelentése: dicsőség + hársfából készült pajzs.
  • Romána – latin eredetű; jelentése: római.
  • Roxána – perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Róza – latin eredetű; jelentése: rózsa.
  • Rozália – a Róza olaszos továbbképzése.
  • Rozalinda – német eredetű; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs.
  • Rozamunda – német eredetű; jelentése: paripa + védelem, oltalom.
  • Rozanna – a Rosa és az Anna olasz összevonása.
  • Rozina – a Róza -ina képzős származéka.
  • Rozita – a Rosa spanyol becézőjéből önállósult.
  • Rozmarin – magyar eredetű; jelentése: rozmaring.
  • Rozvita – német eredetű; jelentése: erejéről híres.
  • Rózsa – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Rubina – latin eredetű; jelentése: a drágakő maga.
  • Rudolfina – német eredetű; jelentése: dicső farkas.
  • Rufina – latin eredetű; jelentése: vörös.
  • Ruszalka – a Rozália szláv becézőjéből önállósult.
  • Ruszlána – török-tatár-orosz eredetű; jelentése: oroszlán.
  • Sába – héber eredetű; jelentése: megtérített.
  • Samuella – héber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.
  • Sára – héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.
  • Sarolt – török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét.
  • Sarolta – török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét;
  • Seherezádé – az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből.
  • Sejla – a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője.
  • Skolasztika – latin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.
  • Stefánia – latin eredetű; jelentése: virágkoszorú.
  • Stella – latin eredetű; jelentése: csillag.
  • Sudárka – magyar eredetű; jelentése: sudár.
  • Sugárka – magyar eredetű; jelentése: sugár.
  • Szabina – latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.
  • Szalóme nevek jelentése – héber eredetű; jelentése: Sion békéje.
  • Szalvia – latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.
  • Szamanta nevek jelentése – héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.
  • Szandra – az Alexandra olasz becézőjéből.
  • Szavéta – az Erzsébet román becézőjéből.
  • Szederke – magyar eredetű; jelentése: szeder.
  • Szellőke – magyar eredetű; jelentése: szellő.
  • Szemirámisz – arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből.
  • Szemőke – magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.
  • Szendike – magyar eredetű; jelentése: szende.
  • Szendile – magyar eredetű; jelentése: szende.
  • Szénia – a Xénia alakváltozata.
  • Szerafina – héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes.
  • Szeréna – latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.
  • Szibilla – Apollón isten papnőinek nevéből.
  • Szidónia – föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.
  • Szilárda – latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
  • Szilvána – latin eredetű; jelentése: erdő.
  • Szilvia – latin eredetű; jelentése: erdő.
  • Szimóna – héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.
  • Szimonetta – a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja.
  • Szirén – görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak.
  • Szironka – magyar eredetű; jelentése: szirom.
  • Szófia – görög eredetű; jelentése: ügyesség.
  • Szofrónia – görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.
  • Szonja – a Zsófia orosz becézőjének németes formája.
  • Szonóra – latin eredetű; jelentése: csengő hangú.
  • Szorina – francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú.
  • Szörénke – a Szörény férfinév női párja.
  • Sztella – latin eredetű; jelentése: csillag.
  • Szulamit – héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből.
  • Szultána – török eredetű; jelentése: fejedelem.
  • Szvetlána – orosz eredetű; jelentése: virág.

 

Női nevek jelentése T-ZS -ig

 

  • Tábita – arameus eredetű; jelentése: őz, gazella.
  • Tália – görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből.
  • Tamara – héber eredetű; jelentése: datolyapálma.
  • Tanázia – az Atanázia önállósult becézője.
  • Tánya – orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő.
  • Tarzícia – görög-latin eredetű; jelentése: bátor.
  • Tatjána – latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó.
  • Tavaszka nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: tavasz.
  • Tea – a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője.
  • Tekla – görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége.
  • Telma– angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.
  • Témisz – görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés.
  • Ténia – az Antónia rövidült változata.
  • Teodolinda – német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs.
  • Teodóra – görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Teodózia – görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Teofánia – görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.
  • Teofila – görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő.
  • Teónia – görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó.
  • Tercia – latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek.
  • Teréz – görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.
  • Terézia – a Teréz latinos továbbképzése.
  • Tessza – az angol Theresa önállósult becézője.
  • Tétisz – görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből.
  • Ticiána – latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó.
  • Tilda – a Matild és a Klotild német becézője.
  • Tilla – a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.
  • Tímea – görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.
  • Timótea – görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője.
  • Tina – a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője.
  • Tíria – görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő.
  • Titánia – görög eredetű; jelentése: hitregebeli név.
  • Titanilla – a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka.
  • Tóbia – héber eredetű; jelentése: Jahve jó.
  • Toszka – olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő.
  • Tulipán – perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.
  • Tünde – Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.
  • Uljána – a Julianna orosz formájából.
  • Ulla – a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője.
  • Ulrika – német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.
  • Uránia – görög eredetű; jelentése: égi.
  • Urbána – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias.
  • Urzulina – az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka.
  • Üdvöske – magyar eredetű; jelentése: üdvös.
  • Valentina – latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
  • Valéria – latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
  • Vanda – lengyel eredetű; jelentése: vend nő;
  • Vanessza – Jonathan Swift névalkotása.
  • Vaszília – görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.
  • Velmira nevek jelentése – szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke.
  • Vendelina – német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.
  • Vera – a Veronika becézőjéből önállósult;
    – szláv eredetű jelentése: hit;
    – latin eredetű jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű.
  • Verbéna – latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág.
  • Veréna – német eredetű jelentése szerint: tartózkodó, félénk;
  • Verita – a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája.
  • Veron – a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése
  • Veronika – görög-latin eredetű jelentése szerint: győzelmet hozó;
    – latin-görög eredetű jelentése szerint: igaz + ikon.
  • Véta – héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.
  • Vetúria – latin eredetű; jelentése: idős, koros.
  • Viktória – latin eredetű; jelentése: győzelem.
  • Viktorina – a Viktor férfinév latin továbbképzése.
  • Vilhelmina – latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.
  • Vilja – finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság.
  • Vilma – latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.
  • Vincencia – latin eredetű; jelentése: győztes.
  • Viola – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
  • Violetta – a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.
  • Virág – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Virgília – latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág.
  • Virgínia – latin eredetű; jelentése: lány, hajadon.
  • Víta – latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém.
  • Vitália nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.
  • Vitolda – német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.
  • Viviána – latin eredetű; jelentése: eleven, élő.
  • Vivien – a Viviána angol változata.
  • Vulfia – német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő.
  • Xavéria – latin eredetű; jelentése: Xavér községből való.
  • Xénia – görög eredetű; jelentése: vendég.
  • Zakária – héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.
  • Zamfira – román eredetű; jelentése: zafír.
  • Zdenka – a Szidónia szláv megfelelőjéből.
  • Zella – német eredetű; jelentése: a terem védőnője.
  • Zelma – héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő.
  • Zelmira – női név Rossini és Gluck operáiból.
  • Zia – a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása.
  • Zília – a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája.
  • Zina – latin eredetű; jelentése: rózsa.
  • Zinajda – görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó.
  • Zita – latin-német eredetű, jelentése: sebes, gyors.
  • Zoé – görög eredetű; jelentése: élet.
  • Zója – szláv eredetű; jelentése: élet.
  • Zolna – Vörösmarty Mihály névalkotása.
  • Zoltána – török-latin eredetű; jelentése: fejedelem.
  • Zomilla – tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Zóra – szláv eredetű; jelentése: hajnal.
  • Zöldike nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: a növény neve.
  • Zulejka – arab eredetű; jelentése: hercegnő.
  • Zsaklin – francia eredetű; jelentése: csaló.
  • Zsanett – a Johanna francia alakváltozata.
  • Zsanna – a Johanna orosz alakváltozata.
  • Zseni – francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.
  • Zseraldina – francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom.
  • Zsófia – görög eredetű; jelentése: bölcsesség.
  • Zsóka – az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése.
  • Zsuzsa – a Zsuzsanna magyar rövidülése.
  • Zsuzsanna – héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.

 

Férfi nevek jelentése A-H -ig

 

  • Aba – török-magyar eredetű; jelentése: apa.
  • Abád – az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.
  • Abbás – latin eredetű; jelentése: apa, apát.
  • Abbot – héber eredetű; jelentése: apa.
  • Abdiás – héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.
  • Ábel – héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.
  • Abelárd – francia eredetű; jelentése: méhész.
  • Abod – az Aba képzős származéka.
  • Abony – az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.
  • Abos – az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.
  • Ábrahám – héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.
  • Ábris nevek jelentése – az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.
  • Absa – héber eredetű; jelentése: apa.
  • Absolon – héber eredetű; jelentése: a béke atyja.
  • Achilles – görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.
  • Acsád – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Adalbert – germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.
  • Ádám – sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.
  • Adelmár – germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.
  • Adeodát – latin eredetű; jelentése: Istentől adott.
  • Adolár – germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.
  • Adolf – germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.
  • Adonisz – görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.
  • Adony – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Adorján – latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.
  • Adrián – az Adorján eredetibb változata.
  • Agád – török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Agapion – görög eredetű; jelentése: szeretett.
  • Agaton – görög eredetű; jelentése: jó, nemes.
  • Agenor név jelentése –  görög eredetű; jelentése: bátor.
  • Aggeus – héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.
  • Agmánd – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Ágost – latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
  • Ágoston – latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
  • Áhim – héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.
  • Ahmed – arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.
  • Ajád nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Ajtony – török-magyar eredetű; jelentése: arany.
  • Akács – görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.
  • Ákos – török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.
  • Aladár – török eredetű jelentése szerint: testőrhadnagy;
    – germán eredetű jelentése szerint: mindenben hatalmas;
    – iráni eredetű jelentése szerint: elöljáró.
  • Aladin – germán eredetű; jelentése: kis öreg.
  • Alajos – germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.
  • Alán – breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).
  • Alárd – germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.
  • Albert – német eredetű; jelentése: nemes, fényes.
  • Albin nevek jelentése – latin eredetű jelentése szerint: fehér;
    – germán eredetű jelentése szerint: nemes barát.
  • Aldán – angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.
  • Aldó – az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.
  • Áldor – germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.
  • Alex – görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.
  • Alfonz – germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.
  • Alfréd – germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.
  • Algernin – angol költői névadás.
  • Ali – arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
  • Almár – germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.
  • Álmos – magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;
  • Alpár – török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.
  • Alvián – orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Alvin – germán eredetű; jelentése: nemes barát.
  • Amadé – latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!
  • Amand – latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.
  • Ambos – az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.
  • Ambrus – görög eredetű; jelentése: halhatatlan.
  • Ámon – héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.
  • Ámos – héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.
  • Anasztáz – görög eredetű; jelentése: a feltámadott.
  • Anatol – görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.
  • Andor – görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
  • Andos – az András régi becéző formájából önállósult.
  • András – görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
  • André – görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
  • Angelus – görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.
  • Angusz – kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.
  • Antal – latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
  • Antigon – görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.
  • Antos – az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.
  • Anzelm – germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.
  • Ányos – görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Apollinár – latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.
  • Apor – magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
  • Apostol – görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.
  • Apród – magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.
  • Archibald – germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.
  • Arétász – görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.
  • Arián – latin eredetű; jelentése: hadriai.
  • Ariel – héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.
  • Arion – görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.
  • Arisztid – görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.
  • Arkád – görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.
  • Árkos – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Arlen nevek jelentlése – ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.
  • Armand – Herman francia megfelelője.
  • Arnold – germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.
  • Arnót – germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.
  • Ármin – latin eredetű; jelentése: hadi férfi.
  • Áron – héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.
  • Árpád – magyar eredetű; jelentése: árpa.
  • Arszlán – török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.
  • Artemon – görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.
  • Artúr – kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Avid – svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.
  • Arzén – görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.
  • Aszter – görög eredetű; jelentése: csillag.
  • Atád – török-magyar eredetű; jelentése: apa.
  • Atanáz – görög eredetű; jelentése: halhatatlan.
  • Atilla – gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.
  • Atlasz – görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima
  • Atos – magyar eredetű; jelentése: apa.
  • Attila – gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.
  • Aurél – latin eredetű; jelentése: aranyos.
  • Aurélián – latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.
  • Avenár – héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.
  • Axel – héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.
  • Azár – héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.
  • Bács – török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
  • Bagamér – szláv eredetű; jelentése: isten, béke.
  • Baján – török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
  • Bajnok nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Balabán – török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.
  • Balambér – vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Balár – magyar eredetű; jelentése: bolgár.
  • Balázs – latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.
  • Baldó – német eredetű; jelentése: merész.
  • Baldvin – német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.
  • Bálint – latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
  • Baltazár – asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.
  • Bán – magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
  • Bandó – az András önállósult becézője.
  • Bánk – a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.
  • Bános – a Bán kicsinyítőképzős származéka.
  • Barabás – görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.
  • Bardó – germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.
  • Barna – a Barnabás önállósult magyar rövidülése.
  • Barnabás – arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.
  • Barót – török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.
  • Bars – magyar eredetű; jelentése: bors.
  • Bartal – arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.
  • Bartolómeó – héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.
  • Bartos – a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.
  • Bató – magyar eredetű; jelentése: buzogány.
  • Bátony – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Bátor – török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Bazil – görög-latin eredetű; jelentése: királyi.
  • Bazsó – a Bazil régi magyar formájából.
  • Becse – török-magyar eredetű; jelentése: kánya.
  • Bedő – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Bekény – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Bekő – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Béla nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;
    – török eredetű; jelentése: előkelő;
    – héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.
  • Belián – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Belizár nevek jelentése – germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.
  • Bence – latin eredetű; jelentése: győztes.
  • Bende – a Benedek becéző rövidüléséből.
  • Bendegúz – hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.
  • Bene – a Benedek régi magyar becézőjéből.
  • Benedek – latin eredetű; jelentése: áldott.
  • Béni – a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.
  • Benignusz – latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.
  • Benjámin – héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.
  • Benke – a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
  • Benkő – a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
  • Benő – a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
  • Bercel – bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.
  • Berengár – germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.
  • Berény – magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.
  • Berger nevek jelentése – francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.
  • Beriszló – szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.
  • Bernát – germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.
  • Bertalan – arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.
  • Bertold – germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.
  • Bertran – germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.
  • Bese – török-magyar eredetű; jelentése: kánya.
  • Boáz – héber eredetű; jelentése: erős.
  • Bocsárd – német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.
  • Bod – török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.
  • Bódog – magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.
  • Bodomér – török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Bodony – magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.
  • Bodor – magyar eredetű; jelentése: göndör.
  • Bogát – szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
  • Bogdán – szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Boldizsár – asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.
  • Bonifác – latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.
  • Bónis – a Bonifác régi magyar becézőjéből.
  • Borbás – a Barabás alakváltozata.
  • Borisz – orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.
  • Bors – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Botár – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Botond – magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.
  • Bottyán – Bothianus hitvalló nevéből.
  • Bodizsár – szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Bökény – török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.
  • Brúnó – ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.
  • Brtútusz nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.
  • Buda – magyar eredetű; jelentése bizonytalan.
  • Bulcsú – török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.
  • Buzád – magyar eredetű; jelentése: búza.
  • Cecil – a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.
  • Cecilián – latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.
  • Celesztin – latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.
  • Cézár – etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.
  • Ciceró – latin eredetű; jelentése: borsó.
  • Ciprián – latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.
  • Cirill – görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.
  • Cirjék – görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.
  • Círusz – perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.
  • Csaba – török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.
  • Csák – török-magyar eredetű; jelentése: ütő.
  • Csanád – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Csát – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Csatád – magyar eredetű; jelentése: csata.
  • Csatár – magyar eredetű jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.
    – szláv eredetű jelentése: pajzskészítő.
  • Csató – magyar eredetű; jelentése: csat.
  • Csegő – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Cseke – török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.
  • Csenger – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Csépán – az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.
  • Csepel – magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.
  • Csobád – a Csaba kicsinyítőképzős származéka.
  • Csobán – török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.
  • Csombor – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Csongor – török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.
  • Csörsz – szláv eredetű; jelentése: ördög.
  • Dagobert – germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap.
  • Dagomér nevek jelentése – germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.
  • Dalibor – cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Dalton – óangol eredetű; jelentése: völgyből való.
  • Damáz – görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.
  • Damján – görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.
  • Damos – a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.
  • Dániel – héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.
  • Daniló – a Dániel szláv megfelelője.
  • Dános – a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.
  • Dante – latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos.
  • Dáriusz – latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas.
  • Dávid – héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.
  • Deli – magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz.
  • Demény – a Demjén régi magyar alakváltozata.
  • Demeter – görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.
  • Demjén – a Damján önállósult alakváltozata.
  • Dénes – görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.
  • Deodát – az Adeodát rövidüléséből önállósult.
  • Detre – germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.
  • Dévald – germán eredetű; jelentése: nép + merész.
  • Dezsér – a Dezső régi magyar alakja.
  • Dezső – latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.
  • Dioméd – görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.
  • Ditmár – germán eredetű; jelentése: nép + híres.
  • Domán – kun-magyar eredetű; jelentése: köd.
  • Domicián nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.
  • Dominik – latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.
  • Domokos – a Domonkos önállósult alakváltozata.
  • Domonkos – latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.
  • Domos – a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.
  • Donald – skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.
  • Donát nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.
  • Dorián – angol eredetű; jelentése: dór férfi.
  • Dormán – besenyő eredetű; jelentése: megáll.
  • Döme – a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.
  • Dömötör – a Demeter magyar alakváltozata.
  • Dukász – görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.
  • Dusán – délszláv eredetű; jelentése: lélek.
  • Ede – az Edvárd német rövidüléséből önállósult.
  • Edgár – ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda.
  • Edizon – angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja.
  • Edmond – germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.
  • Edömér – kun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Edvárd – germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.
  • Edvin – germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.
  • Efraim – héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség.
  • Egbert – germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.
  • Egmont – germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.
  • Egon – az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult.
  • Egyed – görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.
  • Elek – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Elemér vitás eredetű; jelentése: nemes, híres
  • Éliás – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.
  • Elihu – héber eredetű; jelentése: Isten az Úr.
  • Elígiusz – latin eredetű; jelentése: kiválasztott.
  • Elizeus – héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás.
  • Ellák – hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Elmár nevek jelentése – germán eredetű; jelentése: mindenütt híres.
  • Elmó – az Elmár becézőjéből önállósult.
  • Előd – magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.
  • Elton – angol eredetű; jelentése: öreg faluból való.
  • Emánuel – héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.
  • Emil – latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.
  • Emilián nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.
  • Emőd – magyar eredetű; jelentése: anyácska.
  • Endre – német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.
  • Éneás – görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből.
  • Engelbert – germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.
  • Engelhard – germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között.
  • Énok – héber eredetű; jelentése: a felszentelt.
  • Erazmus – görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.
  • Erhard – germán eredetű; jelentése: becsület + erős.
  • Erik – alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.
  • Ernák – hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Ernő – ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.
  • Ernye – török-magyar eredetű; jelentése: férfi.
  • Ervi n– germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.
  • Ete – magyar eredetű; jelentése: atyácska
  • Etele – hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk.
  • Eugén nevek jelentése – görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.
  • Euszták – görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.
  • Eutim – görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet.
  • Évald – germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.
  • Evariszt – görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.
  • Ezékiel – héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas.
  • Ézsaiás – héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség.
  • Ézsau nevek jelentése – héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.
  • Fábián – latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.
  • Fábiusz – latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.
  • Fabó – a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.
  • Farkas – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Fausztin – latin eredetű; jelentése: szerencsés.
  • Fedor – a Teodor orosz megfelelőjéből.
  • Felicián – latin eredetű; jelentése: boldog.
  • Félix – latin eredetű; jelentése: boldog.
  • Ferdinánd – germán eredetű; jelentése: béke + merész.
  • Ferenc – francia-latin eredetű; jelentése: francia.
  • Fidél – latin eredetű; jelentése: hűséges.
  • Filemon – görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.
  • Filibert – germán eredetű; jelentése: messze földön híres.
  • Filomén – görög eredetű; jelentése: szeretett.
  • Firmin – latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.
  • Florentin – latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.
  • Flórián – latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.
  • Flóris – a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.
  • Fodor – magyar eredetű; jelentése: göndör hajú.
  • Folkus – német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres;
    – latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa.
  • Fóris – a Flóris régi magyar változata.
  • Fortunát – latin eredetű; jelentése: boldog.
  • Frederik – német eredetű; jelentése: békés, nyugodt.
  • Fridolin – germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.
  • Frigyes – német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.
  • Fülöp – görög eredetű; jelentése: lókedvelő.
  • Gábor – héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
  • Gábriel – héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
  • Gál – kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.
  • Gálos – a Gál régi teljesebb magyar alakja.
  • Gara – török eredetű; jelentése: héja.
  • Gáspár – perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.
  • Gaszton – germán eredetű; jelentése: vendég, idegen
  • Gazsó – a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.
  • Gedeon – héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.
  • Gedő nevek jelentése – a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.
  • Gellén – a Kilián régi magyar változata.
  • Gellért nevek jelentése – német eredetű; jelentése: gerely + kemény.
  • Geminián – latin eredetű; jelentése: iker.
  • Gersztim – görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.
  • Geréb – szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.
  • Gergely – görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.
  • Gergő – a Gergely magyar alakváltozata.
  • Gerjén – görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró.
  • Germán – német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér
  • Gerold – germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom.
  • Gerő – a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka.
  • Gerzson – héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött.
  • Géza – török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
  • Gibárt – német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős.
  • Gida – a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka.
  • Gilbert – német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között.
  • Gilgames – mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Gobert – germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres.
  • Godvin – angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja.
  • Gordon – skót-angol eredetű; jelentése: nagy domb
  • Gorgiás – latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Gotfrid – német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.
  • Gothárd – német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős.
  • Gotlíb – germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke.
  • Gracián nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos.
  • Gregori – görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles.
  • Gujdó – német eredetű; jelentése: erdőből származó.
  • Gusztáv – skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.
  • Günter – német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére.
  • Gyárfás – görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi.
  • Gyenes – a Dénes régi magyar alakváltozata.
  • Györe – a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.
  • György – görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.
  • Györk – a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.
  • Győző – a Viktor magyarító lefordítása.
  • Gyula – bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév.
  • Hamilkár – föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.
  • Hannibál – föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.
  • Hannó – ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.
  • Harald – germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.
  • Harkány – magyar eredetű; jelentése: harkály.
  • Harlám – orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.
  • Harri – a Henrik angol becézőjéből alakult.
  • Hartvig – germán eredetű; jelentése: merész a harcban.
  • Hasszán – arab eredetű; jelentése: szép.
  • Hektor – görög eredetű; jelentése: uralkodó.
  • Heliodor nevek jelentése – görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.
  • Héliosz – görög eredetű; jelentése: nap, napisten.
  • Henrik – germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
  • Helbert – germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.
  • Herman – germán eredetű; jelentése: hadi férfi.
  • Hermész – görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.
  • Herold – a Harald német változata.
  • Hetény – magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.
  • Hiado r– a Heliodor régi magyar változata.
  • Hiláriusz – latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.
  • Hilmár – német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.
  • Hippolit – görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.
  • Hódos – magyar eredetű; jelentése: hódvadász.
  • Holló – magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.
  • Honorátusz – latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.
  • Honóriusz – latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.
  • Hont – német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.
  • Horác – görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.
  • Huba – magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
  • Hubert – német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.
  • Hugó – germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.
  • Humbert – német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.
  • Hunor – török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).
  • Hümér – latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.

 

Férfi nevek jelentése I-NY -ig

 

  • Ibrány – az Ábrahám alakváltozata.
  • Ignác – latin eredetű; jelentése: tűz.
  • Igor – német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.
  • Ilárion – a Hiláriusz görögös formája.
  • Ildefonz – germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.
  • Ilián – görög-orosz eredetű; jelentése: nap.
  • Illés – az Éliás önállósult változata.
  • Ilmár – a Hilmár alakváltozata.
    – a finn Ilmár mondai hős nevéből.
  • Imbert – fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.
  • Immánuel – héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.
  • Imre – germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.
  • Ince – latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.
  • Ipoly – görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.
  • Iréneusz – görög-latin eredetű; jelentése: békés.
  • István – görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.
  • Iván – a régi magyar Ivános rövidülése;
    – orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.
  • Ivó – germán eredetű; jelentése: tiszafa
  • Ivor – ír-skót-velszi eredete szerint jelentése: úr, uralkodó;
  • Izaiás nevek jelentése – az Ézsaiás alakváltozata.
  • Izidor – görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.
  • Izmael – héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.
  • Izor – az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.
  • Izrael – héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.
  • Izsák nevek jelentése – héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.
  • Izsó – az Ézsau alakváltozata;
  • Jácint – görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.
  • Jagelló – lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.
  • Jakab – héber eredetű; jelentése: csaló
  • Jákó – a Jákob önállósult becézőjéből.
  • Jákob – a Jakab eredeti alakváltozata.
  • Jakus – a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.
  • János – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
  • Január – latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.
  • Járfás – a Gyárfás régi magyar alakváltozata.
  • Jázon nevek jelentése – görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.
  • Jenő – magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.
  • Jeremiás – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.
  • Jeromos – görög eredetű; jelentése: szent nevű.
  • Joakim – héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.
  • Jób – héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.
  • Joel – héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.
  • Johann – héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.
  • Jónás – héber eredetű; jelentése: galamb.
  • Jonatán – héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Jordán – héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.
  • Jozafát – héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.
  • József – héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
  • Józsiás – héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.
  • Józsua – héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.
  • Jukundusz – latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).
  • Juliusz – a Juliánusz alakváltozata.
  • Juliánusz – latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.
  • Jusztin – a Jusztusz továbbképzett alakja.
  • Jusztusz – latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.
  • Jutas – török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.
  • Kabos nevek jelentése –  a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.
  • Kada – magyar eredetű; jelentése: cölöp
  • Kadosa – magyar eredetű; jelentése: tévelygő, bolyongó
  • Kajetán – latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.
  • Kál – török-magyar eredetű; jelentése: marad.
  • Káleb – héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.
  • Kálmán – török-magyar eredetű; jelentése: maradék.
  • Kalvin – latin eredetű; jelentése: kopasz.
  • Kamill – latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.
  • Kamilló – a Kamill olasz megfelelője.
  • Káin nevek jelentése – héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.
  • Kán – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Kandid – latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.
  • Kanut – skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.
  • Kaplony – török-magyar eredetű; jelentése: tigris.
  • Kapolcs – török-magyar eredetű; jelentése: kun férfi
  • Karácson – magyar eredetű; jelentése: karácsony.
  • Karád – török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Kardos – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Karion – görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.
  • Kármán – német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.
  • Károly – magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;
    – germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.
  • Karsa – török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.
  • Karta l– török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.
  • Kászon – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Kasszián – latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.
  • Kaszton – görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.
  • Katapán – görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.
  • Kazimír – lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.
  • Kázmér nevek jelentése – a Kazimír magyarosabb alakja.
  • Keled – magyar eredetű; jelentése: göndör hajú
  • Kelemen – latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.
  • Kelen – a Kelemen rövidülésének alakváltozata.
  • Kemenes – magyar eredetű; jelentése: kemencés.
  • Kende – kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.
  • Kenese – szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.
  • Kenéz – gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.
  • Kerecsen – magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.
  • Kerény – latin eredetű; jelentése: lándzsás.
  • Keresztély – latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
  • Kesző – török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.
  • Keve – magyar eredetű; jelentése: kövecske.
  • Kevin – kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.
  • Kilény – a Kilián régi magyar alakváltozata.
  • Kilián – kelta eredetű; jelentése: szerzetes.
  • Kirill – a Cirill görögös változata.
  • Kleofás – görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.
  • Kleon – görög eredetű; jelentése: dicsőség.
  • Klétus nevek jelentése – görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.
  • Kocsárd – a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.
  • Kolos – német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló
  • Kolumbán – latin eredetű; jelentése: galamb.
  • Kolumbusz – latin eredetű; jelentése: hímgalamb.
  • Konrád – német eredetű; jelentése: merész + tanács.
  • Konstantin – latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.
  • Kont – magyar eredetű; jelentése: előkelő származású
  • Koppány nevek jelentése – török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
  • Koridon – latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.
  • Koriolán – latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.
  • Kornél – latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.
  • Korvin – latin eredetű; jelentése: holló.
  • Kósa – magyar eredetű; jelentése: kos.
  • Kozma – latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.
  • Kötöny – török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.
  • Kristóf – görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.
  • Krisztián – latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
  • Kund – magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
  • Kunó nevek jelentése – a Konrád német becézőjéből.
  • Kurszán – török eredetű; jelentése: keselyű.
  • Kürt – török-magyar eredetű; jelentése: vihar.
  • Laborc – bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.
  • Ladomár – a Vladimir régi magyar formája.
  • Lajos – germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.
  • Lambert – német eredetű; jelentése: országszerte híres.
  • Lantos – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Larion – az Ilárion önállósult szláv becézője.
  • László – szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.
  • Lázár – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.
  • Lázó – a Lázár becézőjéből önállósult.
  • Leander – görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.
  • Lehel – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Lél nevek jelentése – finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.
  • Lénárd – germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.
  • Leó – görög eredetű; jelentése: oroszlán.
  • Leon – a Leó görög változatából.
  • Leonárd – német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.
  • Leonidász nevek jelentése – görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.
  • Leopold – germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.
  • Levente – magyar eredetű; jelentése: levő, létező.
  • Lévi – héber eredetű; jelentése: szövetség.
  • Liberátusz – latin eredetű; jelentése: felszabadított.
  • Libériusz – latin eredetű; jelentése: szabad.
  • Lionel – francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.
  • Lipót – a Leopold bajor változatából.
  • Líviusz – latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.
  • Lizander – spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Loránd – a Lóránt régies változata.
  • Lóránt – germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.
  • Lotár – ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.
  • Lőrinc – latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.
  • Lucián – latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.
  • Lúciusz – latin eredetű; jelentése: virradatkor született.
  • Lukács – latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.
  • Magnusz – latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.
  • Majlát – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Makabeus – héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.
  • Makár – görög eredetű; jelentése: boldog.
  • Malakiás – héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.
  • Manassé – héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember.
  • Mandel – germán eredetű; jelentése: mandula.
  • Manfréd – német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.
  • Manó – a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.
  • Mánuel – az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.
  • Mercell – latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.
  • Marcián – latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.
  • Marián – latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.
  • Márió – a Máriusz olasz változatából.
  • Máriusz – latin eredetű; jelentése: férfi.
  • Márk – a Márkus rövidüléséből.
  • Markó – a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.
  • Márkus – latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.
  • Marót – szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva.
  • Márton – latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.
  • Martos – a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.
  • Márton nevek jelentése – héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
  • Mátyás – héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
  • Máté – héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
  • Maxim – latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.
  • Maximilián nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.
  • Madárd – német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.
  • Megyer – magyar eredetű; jelentése: magyar.
  • Meliton – görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.
  • Mendel – az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.
  • Ménrót – ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.
  • Menyhért – héber eredetű; jelentése: királyi fény.
  • Metód – görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.
  • Mihály – héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.
  • Mike – a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.
  • Mikeás – héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?
  • Mikes – a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
  • Miklós – görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.
  • Mikó – a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
  • Miksa – a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
  • Milán – szláv eredetű; jelentése: kedves.
  • Milos – a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.
  • Mirkó – szláv eredetű; jelentése: béke, dicsőség
  • Miron – görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.
  • Modesztusz – latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény.
  • Mór nevek jelentése – a Móric rövidüléséből.
  • Morgan – velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.
  • Móric – latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.
  • Mózes – héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.
  • Nándor – vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).
  • Napóleon – olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi.
  • Nátán – héber eredetű; jelentése: Isten adta.
  • Nátániel – héber eredetű; jelentése: Isten adta.
  • Nemere – szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan.
  • Nesztor – görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő.
  • Nikander – görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi.
  • Nikétás – görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó.
  • Nikodémusz – görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.
  • Noé – héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.
  • Noel – latin eredetű; jelentése: karácsonykor született.
  • Nónusz – latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek.
  • Norbert – német eredetű; jelentése: északi fény.
  • Norman – angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember.
  • Nyék – magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja.

 

Férfi nevek jelentése O-ZS -ig

 

  • Oberon – francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.
  • Odiló – az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.
  • Odisszeusz – görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve.
  • Odó – az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.
  • Oguz – török-magyar eredetű; jelentése: nyíl.
  • Oktávián – latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).
  • Olaf – skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.
  • Olivér – latin eredetű; jelentése: olajfaültető.
  • Omár – héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.
  • Ompoly – latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való.
  • Ond – magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek.
  • Orbán– latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.
  • Orbó nevek  jelentése – szláv eredetű jelentése: fűz.
  • Oresztész – görög eredetű; jelentése: hegyi lakó.
  • Orfeusz – görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.
  • Orion – görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.
  • Ormos – magyar eredetű; jelentése: orom.
  • Oszkár – északi germán eredetű jelentése: jó dárda;
    – ír-kelta eredetű jelentése: szarvast kedvelő.
  • Oszlár – kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak.
  • Osszián – kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Oszvald – német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.
  • Otmár – német eredetű; jelentése: vagyon + híres.
  • Ottó – germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.
  • Ottokár – német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.
  • Ovídiusz – latin eredetű; jelentése: juh.
  • Ozor – török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.
  • Ozsvát – az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.
  • Ödön – germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.
  • Örkény – török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.
  • Örs – török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.
  • Özséb – görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.
  • Pál – latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.
  • Palmer – latin eredetű; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok.
  • Pamfil – görög eredetű; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt.
  • Pantaleon – görög eredetű; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint egy oroszlán.
  • Páris – görög eredetű; jelentése: Parisz trójai hős nevéből.
  • Paszkál – görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét.
  • Patony – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Patríciusz – latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.
  • Patrik – a Patrícius ír rövidülése.
  • Pázmán nevek jelentése – német-magyar eredetű; jelentése: jobb + férfi.
  • Pedró – görög-spanyol eredetű; jelentése: kő, kőszikla.
  • Pelágiusz – görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.
  • Pelbárt – a Filibert alakváltozata.
  • Pellegrin – latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok.
  • Pentele – görög-magyar eredetű; jelentése: könyörületes; oroszlán.
  • Periklész nevek jelentése – görög eredetű; jelentése: nagyon híres.
  • Péter – héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.
  • Pető – a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka.
  • Petróniusz – etruszk-latin eredetű; jelentése: edzett férfi; ürü.
  • Petúr – a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata.
  • Piusz – latin eredetű; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő.
  • Placid – latin eredetű; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos.
  • Polidor – görög eredetű; jelentése: adakozó, bőkezű.
  • Polikárp nevek jelentése – görög-latin eredetű; jelentése: bő gyümölcsöt termő.
  • Pongor – a Pongrác régi magyar becézőjéből.
  • Pongrác nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom.
  • Porfir – görög eredetű; jelentése: bíborba öltözött.
  • Prímusz – latin eredetű; jelentése: elsőszülött fiú.
  • Rabán – ófelnémet eredetű; jelentése: holló.
  • Radamesz – egyiptomi eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Radiszló – szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség.
  • Radomér – szláv eredetű; jelentése: vidám + béke.
  • Rafael – héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.
  • Ráfis – a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából.
  • Rajmund – német eredetű; jelentése: okos védő.
  • Rajnald – német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
  • Ralf – angol eredetű; jelentése: oltalmazott, védett.
  • Ramón – germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.
  • Rápolt – német eredetű; jelentése: merész tanácsadó.
  • Rátold – német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
  • Raul – germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas.
  • Razmus nevek jelentése – az Erazmus rövidülése.
  • Reginald – német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
  • Regő – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Remig – latin eredetű; jelentése: hajós, evezős.
  • Rémusz – latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.
  • Renátó – latin eredetű; jelentése: újjászületett.
  • Rezső nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: dicsőséges.
  • Richárd – német eredetű; jelentése: erős fejedelem.
  • Róbert – német eredetű; jelentése: fényes hírnév.
  • Robin – a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből
  • Rodion nevek jelentése – görög eredetű; jelentése: rózsa.
  • Rodrigó – germán-spanyol eredetű; jelentése: híres uralkodó.
  • Rókus – germán-latin eredetű; jelentése: üvöltő, kiáltó
  • Roland – német eredetű; jelentése: vakmerő hős.
  • Rolf – a Rudolf önállósult német becézője.
  • Román nevek jelentése – latin eredetű; jelentése: római, latin.
  • Rómeó – olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló.
  • Romulusz – latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.
  • Ronald – német eredetű; jelentése: erős uralkodó.
  • Ruben – héber eredetű; jelentése: nézzétek, egy fiú!
  • Rudolf – német eredetű; jelentése: dicső farkas.
  • Rúfusz – latin eredetű; jelentése: vörös.
  • Rupert – a Róbert német alakváltozata.
  • Ruszlám – orosz eredetű; jelentése: oroszlán.
  • Rusztem – perzsa eredetű; jelentése: vidéki.
  • Salamon – héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.
  • Sámson – héber eredetű; jelentése: nap, napocska, napsütés.
  • Samu – a Sámuel rövidüléséből.
  • Sámuel – héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.
  • Sándor – görög-olasz-német eredetű jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó
    – török eredetű jelentése: akarat.
  • Saul – héber eredetű; jelentése: kért.
  • Sebes – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Sebestyén nevek jelentése – görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.
  • Sebő – vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan), fennkölt, magasztos.
  • Selton nevek jelentése – óangol eredetű; jelentése: városszéli.
  • Semjén – a Simeon régi magyar változata.
  • Simeon – héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.
  • Simon – a Simeon rövidüléséből.
  • Sion nevek jelentése – héber eredetű; jelentése: erősség, vár, hegy.
  • Solt – a Zsolt régi magyar alakváltozata.
  • Sólyom – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Soma – magyar eredetű; jelentése: som.
  • Stefán – görög eredetű; jelentése: korona.
  • Surány – török-magyar eredetű; jelentése: török méltóságnév.
  • Szabin – latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó férfi.
  • Szabolcs nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: szavában bölcs
  • Szalók – török-magyar eredetű; jelentése: balkezes
  • Szalvátor – latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő.
  • Szalviusz – latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.
  • Szaniszló – szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség.
  • Szebasztian – görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült.
  • Szecső – magyar eredetű; jelentése: kiválasztott
  • Szelim – héber-arab eredetű; jelentése: szelíd.
  • Szemere – magyar eredetű jelentése: kis termetű.
    – török eredetű jelentése: rontó, pusztító.
  • Szeráf – héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes (ember).
  • Szeréniusz – latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.
  • Szergiusz – latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó.
  • Szervác – latin eredetű; jelentése: megszabadított.
  • Szevér – latin eredetű jelentése: komoly, szigorú.
    – török eredetű jelentése: mormota.
  • Szeveréd – a Szigfrid régi magyar alakja.
  • Szigfrid – germán eredetű; jelentése: győzelem + béke.
  • Szilárd – a Konstantin magyarító lefordítása.
  • Szilvánusz – latin eredetű; jelentése: erdő.
  • Szilveszter nevek  jelentése – latin eredetű; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi.
  • Szilviusz – latin eredetű; jelentése: erdő.
  • Szíriusz – latin eredetű; jelentése: Szíria tartományából való férfi.
  • Szixtusz – görög-latin eredetű; jelentése: sima, finom.
  • Szofron – görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.
  • Szókratész – görög eredetű; jelentése: szerencse, erő.
  • Szólát – a Szórád régi magyar alakváltozata.
  • Szolón – görög eredetű; jelentése: ógörög államférfi nevéből.
  • Szórád nevek jelentése – szláv eredetű; jelentése: Árpád fejedelem egyik vezérének a neve
  • Szovát – szláv magyar eredetű; jelentése: szent
  • Szörény – a Szeverin származéka.
  • Tacitusz – latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag.
  • Taddeusz nevek jelentése – héber-latin eredetű; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész.
  • Tádé – a Taddeus német becézője.
  • Taksony – török-magyar eredetű; jelentése: jóllakott, elégedett; vad, kegyetlen, féktelen, szilaj.
  • Talbot nevek jelentése – angol eredetű; jelentése: véreb.
  • Tamás – arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.
  • Tankréd – germán-normann eredetű; jelentése: gondolkodó, tanácsadó.
  • Taráz – görög eredetű; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító.
  • Tarcal – kun-magyar eredetű; jelentése: kémlelő
  • Tardos – magyar eredetű; jelentése: tar, kopasz.
  • Tarján – török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
  • Tárkány – kabar eredetű; jelentése: kovács.
  • Tarzíciusz – görög-latin eredetű; jelentése: bátor.
  • Tas – török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt.
  • Tasziló – olasz eredetű; jelentése: pohár, csésze
  • Teó – a Teodor német rövidülése.
  • Teobald – német eredetű; jelentése: nép + merész.
  • Teodor – görög-német-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Teofil – görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.
  • Terestyén – kelta-latin-magyar eredetű; jelentése: szomorú.
  • Tétény – török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.
  • Tézeusz – görög-német-magyar eredetű; jelentése: alapító, törvényhozó.
  • Tibád – német eredetű; jelentése: nép + merész.
  • Tibor – a Tiborc rövidülése.
  • Tiborc – latin eredetű; jelentése: Tibur városából való férfi.
  • Tihamér – szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő.
  • Timon – görög eredetű jelentése: tisztelt, megbecsült;
    – fríz eredetű jelentése: nép + ember
  • Timót – görög eredetű; jelentése: Isten becsülője.
  • Timur – török eredetű; jelentése: vas.
  • Tirzusz nevek jelentése – görög-latin eredetű; jelentése: növényszár, kocsány, bot.
  • Titán – görög eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.
  • Titusz – latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei galamb.
  • Tivadar – görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Tóbiás – héber-latin eredetű; jelentése: Jahve jó.
  • Tódor – a Teodor rövidüléséből.
  • Tomaj nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: vitás.
  • Tomor – török-magyar eredetű; jelentése: vas.
  • Tonuzóba – besenyő-kun eredetű; jelentése: vadkan-apa
  • Töhötöm – török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.
  • Tömör – török-magyar eredetű; jelentése: vas.
  • Törtel – török-magyar eredetű; jelentése: a négy vidék ura.
  • Trisztán – francia-magyar eredetű; jelentése: szomorú.
  • Tudor – velszi eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
  • Ubul – görög-magyar eredetű; jelentése: merész gondolat
  • Ugod – szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar.
  • Ugor – szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar
  • Ugron – szláv-magyar eredetű; jelentése: magyar.
  • Ulászló – latin-szláv eredetű; jelentése: dicsőséges szabály
  • Ulrik – német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.
  • Upor – magyar eredetű; jelentése: atyácska
  • Urbán – az Orbán régebbi alakváltozata.
  • Uriás – héber eredetű; jelentése: Jahve az én világosságom.
  • Uriel – héber eredetű; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével tisztánlátó.
  • Uros – magyar eredetű; jelentése: úr.
  • Uzor – török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.
  • Vajk – török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
  • Valdemár – germán eredetű; jelentése: uralom + hírnév.
  • Valentin – latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
  • Valér – latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
  • Valter nevek jelentése – német eredetű; jelentése: uralkodó sereg.
  • Várkony – török-avar-magyar eredetű; jelentése: avar
  • Varsány – magyar eredetű; jelentése: a jász nép nevéből keletkezett
  • Vászoly – görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.
  • Vazul nevek jelentése – görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi.
  • Vázsony – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
  • Vencel – német-szláv eredetű; jelentése: koszorú + dicsőség.
  • Vendel – német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.
  • Verner – német eredetű; jelentése: megőrzés + sereg.
  • Versény – magyar eredetű; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja.
  • Viátor – latin eredetű; jelentése: utazó, utas.
  • Vid – a Gujdó délszláv megfelelője.
  • Vida – a Vid kicsinyítőképzős származéka.
  • Vidor – magyar eredetű; jelentése: vidám.
  • Vidos – a Vid kicsinyítőképzős származéka.
  • Viktor – latin eredetű; jelentése: győző, győztes.
  • Vilibald nevek jelentése – német eredetű; jelentése: akaraterős + merész.
  • Vilmos – latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.
  • Vince – latin eredetű; jelentése: győztes.
  • Virgil – latin eredetű; jelentése: szűz.
  • Vitális – latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.
  • Vitéz – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
  • Vitold – német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.
  • Vitus – latin-magyar eredetű; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú, szófogadó.
  • Vladimír – szláv eredetű; jelentése: hatalom + béke.
  • Volfram – német eredetű; jelentése: farkas + holló.
  • Xavér – spanyol eredetű; jelentése: Xavér községből való.
  • Zádor – szláv-magyar eredetű; jelentése: erőszakos.
  • Zágon – szláv-magyar eredetű; jelentése: dűlő mögötti terület.
  • Zajzon  – erdélyi falu nevéből vált keresztnévvé
  • Zakariás – héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.
  • Zakeus – héber eredetű; jelentése: igazságos, ártatlan.
  • Zalán – török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő.
  • Zámor – magyar eredetű; jelentése: szántó.
  • Zaránd – magyar eredetű; jelentése: arany.
  • Zdenkó – latin-szláv eredetű; jelentése: Sidon városából való férfi.
  • Zebulon nevek jelentése – héber eredetű; jelentése: zebulon törzsből származó férfi.
  • Zekő – magyar eredetű; jelentése: ugró, táncoló, szökkenő
  • Zénó – görög-latin eredetű; jelentése: Zeusztól származó.
  • Zerind nevek jelentése – magyar eredetű; jelentése: szerb.
  • Zétény – magyar eredetű; jelentése: vő, vőlegény
  • Zoárd – türk-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen, a Szórád alakváltozata).
  • Zobor – szláv-magyar eredetű; jelentése: gyülekezés.
  • Zoltán – török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem, szultán.
  • Zombor – szláv-magyar eredetű; jelentése: bölény.
  • Zorán nevek jelentése – délszláv eredetű; jelentése: hajnal.
  • Zotmund – német-magyar eredetű; jelentése: erős, gyors, merész; védő, védelmező, pártfogó.
  • Zsadány – magyar eredetű; jelentése: váró, várakozó
  • Zsigmond – germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.
  • Zsolt – magyar eredetű; jelentése: uralkodó, fejedelem
  • Zsombor – bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény.

 

A nevek jelentését leggyakrabban a gyermek születése előtt böngésszük, azonban már felntőtt korban is gyakran felmerülhet bennünk, hogy a nevünk jelentése mit is takar. Épp ezért a nevek jelentése nem csak a születendő gyermekünk nevének kiválasztásához, hanem később is érdekes lehet. Reméljük Ön is megtalálja gyűjteményünkben a saját keresztnevét, vagy amit épp leendő gyermkenének szeretne kiválasztani.

További szülőknek szóló tartalmat ide klikkelve olvashat.

 

Gyermekkel vagyok

gyermekkelvagyok.hu