Mikulás Versek
Mikulás versek gyerekeknek, népszerű, ritmusos és könnyen megtanulható gyerek versek a Mikulás érkezéséhez.
Aklan Emese – Mikulás!
Mikulás! Mire vársz?
Várunk rád! Gyere már!
Kiscsizma! Mogyoró!
Jön már a Télapó!
Bencz Mihály – Szilveszteri vendég
Hegyen, völgyön hull a hó,most érkezik Télapó.
Zúzmarás a szakálla,vígan siklik a szánja.
Ajándékkal teli szánkó,talpa alatt ropog a hó.
Télapó ezt mind szétosztja, gyermekeket felvidítja.
Bozsi Darázs József – Télapó
Hófehér szakállú, öreg bácsit láttam,
fügét, almát, diót vitt a puttonyában.
Megkérdeztem tőle: Hová tetszik menni?
Ezt a sok gyümölcsöt, ki fogja megenni?
A jó öreg bácsi azt feleli rája:
Sose búsulj, pajtás, lesz annak gazdája!
Felkeresem Jutkát, Marit, Andit.
Tudom nagyon várják a Mikulás bácsit.
Csányi György – Télapó kincsei
„Télapó! Télapó!
Hol van a te házad?
Ki adta? Ki varrta báránybőr subádat?
Meleg, jó szívednek honnan van a kincse?
Zimankós hidegben van, ki melegítse?”
Szánomat szélsebes három pejkó húzza,
kucsmás fenyők között kanyarog az útja.
Nagy piros szívemnek jóság a kilincse,
s édesanyák mosolygása a legdrágább kincse.
Hidegben nem fázom egyetlenegyszer sem:
az ő bársony pillantásuk átmelenget engem.
Donászy Magda – Télapóka, öreg bácsi
Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,kilenc tornya égig ér.
Miklós-napkor minden évben teletömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át.
Donászy Magda – Télapó
Télapó, hol a hó, hol a jég?
zsákodon nem látok hópihét.
Zsákomon hó nincsen, benne van sok kincsem.
Tudod-e hány dió, millió, millió!
Donászy Magda – Télapóhoz
Szívünk rég ide vár,Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél! Tőled senki sem fél.
Halkan reccsen az ág, öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó, szánkón siklani jó!
Évi és Peti vár, Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:Alma, szép aranyág.
Szívünk rég ide vár, Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél! Tőled senki sem fél.
Donkó László – Leselkedő
A Mikulást egy este a sok gyerek megleste.
Megleste. És mit látott?
Csinálta a virgácsot, s belerakta puttonyba.
Jaj, csak tán nem azt hozza!
Nagy csizmáját krémezte, azután meg fényezte.
Mit tett még a puttonyba, a sok gyerek megtudta,
cipőjében mind benne lesz is holnap reggelre.
Lesz ott minden földi jó: arany alma, zöld dió,
csokiból lesz valahány, a sok gyerek várja már.
Azért titkon egy este, a Mikulást megleste…
Gazdag Erzsi – Honnan jöttél Télapó?
Honnan jöttél Télapó?
Hóországból, hol a hó hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom.
Kibélelte bundával, hogy az úton ne fázzam.
Szarvasomat befogtam, szíves szóval biztattam:
„úgy szaporázd a lábad,szél se érjen utánad.”
Meseország Hóországgal határos.
S Meseországból az út egyenesen ide fut.
Szerencsémre nyitva volt, útközben egy mesebolt.
Jöttek elém tündérek, megkérdezték mit kérek.
Gazdag Erzsi – Hull a hó
Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom!
Télapó zúzmarát fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg, megbújik a földön:
Nem baj, ha hull a hó, csak vadász ne jöjjön!
Parányi ökörszem kuporog az ágon,
vidáman csipogja: „Süt még nap a nyáron!”
Kanizsa József – Télapó
Sűrű pelyhekben hull a hó
Csiszeg-csoszog Télapó.
Nehéz puttony de nehéz, van benne alma, méz.
Virgács és játék ezernyi, Télapó nem bírja elvinni.
Szánra teszi -hej halihó, így folytatja Télapó.
Lévay Erzsébet – Hogyan jön a Mikulás?
Van ahová szánon jön, van, ahová hintón,
van, ahová repülőn, s van, hova sítalpon,
ha kell, hajón utazik, s bizony az sem ritka,
hogy gyalogol ide-oda, s hogy ér oda mindenhova
csupán egyetlen éjszaka: maradjon a titka!
Mentovics Éva – Télapó az oviban
Tavaly télen az oviban nálunk járt a Télapó.
Arca kedves és mosolygós, haja fehér, mint a hó.
Egymás után minden ovis a térdére ülhetett.
Nagyon meg voltunk hatódva, s úgy mondtuk a verseket.
Télapóka mesélt nekünk, s készült rólunk egy fotó.
Mivel nekem nagyon kedves,szobám falán látható.
Amikor a képre nézek eszembe jut, mit mondott:
– Egy év múlva újra jövök, s hozok nektek csomagot.
Eltelt egy év, december van,s készülünk az oviban:
verseket és dalt tanulunk, s előadjuk majd vígan.
Ha betoppan, dallal várjuk kedves öreg Télapót.
Reméljük, hogy úgy, mint tavaly, most is hoz majd minden jót.
Mentovics Éva – Üzenem a Mikulásnak
Soká leszek még iskolás, addig nem várhatok.
Mivel írni nem tudok még, üzenetet hagyok.
Ugye látod, jó Mikulás? Rendes gyerek vagyok.
Egész nap csak szorgoskodtam, nem loptam a napot.
Mossam le a bakancsomat,bíztattak a nagyok,
ha kirakom az ablakba, ajándékot kapok.
Mesélték, hogy mellé teszed hatalmas csomagod,
és a tiszta lábbeliket csurig telerakod.
Most is ezen ügyködök épp,ide nézz, hogy ragyog!
Ügyeskedek, bár a csizmák irdatlanul nagyok.
Apukámé mind a két pár, jó, hogy rátaláltam!
Remélem, hogy belefér majd, ami van a zsákban!
Osváth Erzsébet – Első hó
Ébredjetek gyerekek! Csoda történt éjjel.
Megérkezett Télapó csillagot szórt széjjel.
Fehér köntöst is hozott a bokroknak, fáknak.
Nézzétek, hogy örülnek, mostmár nem is fáznak!
Hideg szél fúj…Hideg szél fúj, hull a hó
hó-kabát a fákon.
A kis cinke didereg, megbújik az ágon.
Őzike az erdőben magas hóban baktat,
Megnézi az etetőt: van- e benne abrak?
Milliónyi pelyhecske lengedez a tájra…
Decemberben mindenki a Télapót várja.
Csilingelnek a csengők…
Csilingelnek a csengők az erdei laknál.
Télapóka rakodik, majd a bakra felszáll.
Erdők felett repíti sok kis útitársa.
Hat kedves kis rénszarvast fogott be a szánba.
Vígan szállnak fel vele a csillagos égig.
Csillagok az útjukat fényükkel kísérik.
Nagymedve és Fiastyúk,s még ezernyi csillag
ragyog nekik, hogy lássák a végét az útnak.
Sarkady Sándor – Télapó
Hegyen, völgyön mély a hó – lassan lépked Télapó.
Ősz szakállán dér rezeg,messzi földről érkezett.
Kampós botja imbolyog – puttonyába mit hozott?
Mindenféle földi jót: dundi diót, mogyorót.
Lassan lépked, mély a hó- siess jobban, Télapó!
Szabó László – Télapóvárás
Eső szitál, hull a hó,
hol késik még Télapó?
Lásd együtt a sok gyerek,
várja, lesi léptedet.
A melegben ülni jó,
átfázhattál Télapó!
Érezd otthon itt magad!
Jöjj be, rakd le zsákodat!
Csevegj velünk, jót pihenj!
Mi könnyítünk terheden.
Hagyd itt, amit rejt a zsák,
komótosan menj tovább!
Szalai Borbála – Levél a Télapónak
Kedves öreg Télapó!
Azért írok levelet, úgy kéne egy hintaló,
hozzál nekem, ha lehet.
És még hozzál vonatot, autót, labdát, furulyát,
fenyőt is egy jó nagyot meg egy élő kiskutyát!
Télapóka
Télapóka juj, juj, juj,
az arcunkba havat fúj!
Szakállából szerteszét
rázza a sok hópihét.
Nem baj, nem baj, ez a jó,
rázd a havat, Télapó!
A Mikulás versek gyűjteményének második részét ide klikkelve olvashatja el.
